Hagyatékok
Bonyolult, tudományos, spirituális dolgokat szeretnék most az érzéseim, felismeréseim alapján háziasszonyi egyszerűséggel megfogalmazva megosztani veletek.
Arról, hogy minden ember, élete során szerzett tapasztalatait, élményeit, átörökíti a következő nemzedéknek. Átörökíti, az öröklődés által, amikor gyermekei születnek. Továbbörökíti a példamutatás által a nevelés időszakában. Esetleg tanítja is szélesebb körben. De nem csak az, úgymond sajátjogon szerzett tapasztalatait, hanem, amit ő örökölt, tanult, az ő szüleitől, nagyszüleitől, és így visszafelé az időben akármeddig, azokat is. Vagyis nagyon sok minden van az ember lelkében, testében már születése, sőt fogantatása pillanatában.
Ha ebbe kicsit mélyebben belegondolunk, rámeditálunk, engedjük, hogy megérintsen a múlt, hirtelen ráeszmélünk jelen életünk felelősségére. Mit adunk át mi a gyerekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak……?
Fontos ismerni a családfánkat, de a régi családi történetek is nagyon lényegesek lehetnek.
A mi életünk folyamán vajon milyen traumák értek minket, és azok mennyire befolyásolták a tudatunkat? Mennyire hagyjuk befolyásolni magunkat mások által és mennyire vagyunk tudatosak a gondolataink kontrollját illetően?
Telis tele van a világ manipulációkkal, szemfényvesztésekkel, spirituális és marketing frázisokkal. Nehéz önálló véleményt alkotva néha árral szemben úszva, biztosnak lennünk magunkban. Ami a jó gondolkodást segíti, az a természettel való törődés, annak megfigyelése, törvényeinek megértése, a rendszeres meditáció, vagy lelkigyakorlat, eredeti szentírások, a mitológia, valamint ókori filozófusok műveinek tanulmányozása (nem tudományos mélységekben gondolom, csak néha, bár rendszeresen, ahogy jól esik). Ami az életünk dolgainak, sorsunknak megértését segíti, az, az őseink életének megismerése (amennyire lehet), valamint a saját születési asztrológiai képletünk ismerete, az egyszerű, tiszta könnyen érthető dolgok kedvelése, a manipulációk és hamisságok felismerése, elutasítása. Mindez pedig azért fontos, hogy úgy életünk példája, mint az örökítés biológiai folyamatai révén utódainknak egy jó, stabil értékrenddel bíró csomagot adhassunk életükhöz útravalónak.
Ajánló:
A majki diókról
Pár fontos fogalom az életünkben, a béke, a tudás, a szeretet, a védelem, a hit….
Majkon, ahol az imák égig érnek, alkottunk a hasonló a hasonlóval elv alapján, dióba rejtett fontos üzeneteket.
A dió az emberi agyat mintázza, – így jelképesen – a gondolatainkba épülnek ezek a fogalmak, egy, egy idézettel.
Az idézetek:
A béke ott kezdődik, amikor az egyik elhallgat.(Tibeti mondat)
Ki Isten útjára tér, őrzi a kulcsot, mi nyitja a titkot, s az ördögtől sem fél. (népi eredet)
Őrizzen az Úr jártodban keltedben, most és mindörökké. ( Zsolt 120, 8)
Itt vagyok veled. Rád figyelek, érted élek, és feltétel nélkül szeretlek. (Ara Rauch)
A dióba tettük a következőket:
egy fehér kő, melyek a hallgatást és a békét
öt almamag, a tudást,
két szív, a szeretetet,
kis szentkép, a hitet és a védelmet szimbolizálja.
Sok szeretettel ajánljuk használatát.
A diót nem kell (nem is lehet) felbontani. Célszerű az ágyunk fölé akasztani, esetleg az íróasztalunkhoz, vagy ahol a legtöbbet tartózkodunk.
A dióból a dióbelet kiszedtük, helyébe raktuk a fentiekben leírt apró kis jelképeket.
A dió megvásárolható Majkon a Levendula boltban.
Majkról részletes információ a www.majk.hu oldalon található.
Szeretet dió
Itt vagyok veled.
Rád figyelek, érted élek, és feltétel nélkül szeretlek.
www.floreszter.hu (Ara Rauch)
Az orbáncfűről.
Az orbáncfű a nyári napfordulókor kezd teljes pompájában virítani, Keresztelő Szent János/Szent Iván napján. Ez a nap a legfényesebb, legvilágosabb az évben.
Az orbáncfű, miként a napsütés is, a depresszió ellenszereként a legismertebb, valamint a belőle készült krém, az égési sérülésekre gyógyír.
A tűzugrásról.
A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.
A Szent Iván-napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek, mágikus szertartások fűződtek.
Mágikus célú volt a Szent Iván-éji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták. Bod Péter megemlíti a tűz körüli táncot és éneklést. E naphoz kötődő termékenységvarázsló rítusról is tudósít: “Az égő üszköket szoktak kezekben hordozni s azokkal a határokat kerülni, így gondolkodván, hogy így áldatik meg az ő fóldjeiknek termése.” A tűz ugyanis összefügg a megtisztulással. A pogányság korában a megtisztulás a termékenység egyik előfeltétele volt. A jó gabonaterméstől a nők termékenységéig kihatott ez a gondolat. Az, az asszony, aki a Szent Iván –éji tüzet átugrotta hamarosan egészséges gyermeket hozott a világra hitük szerint.
Nem boszorkányság a természeti erők magunk mellé állítása. A régebbi korok embereinek teljesen magától értetődő volt a természet megfigyelése, a felismert szabályok alkalmazása a mindennapi életben. Nem volt ebben semmi misztifikáció, boszorkányos praktika, pusztán a természet rendjébe való beilleszkedés képessége, mely szükséges volt a túléléshez.
Így az égbolt eseményei is fontos részét képezték a tudásnak.
Amikor együttáll a Nap a Holddal, Újhold van. Az Újhold előre/hátra 24 órán keresztül fejti ki hatását. Minden Újhold más és más színezetű, aszerint, hogy melyik jegyben áll. A közös szabály, hogy ezek a napok (évente 12) a legalkalmasabbak valaminek az elhagyására, pl. valamilyen számunkra zavaró szokásunkról való lemondás, vagy testünk kitisztítása méregtelenítő kúrával, böjtöléssel (sok betegséget megelőzhetünk vele), a beteg fák metszése, gazolás a kertben.
Alapszabály:
Sok pici jó (tett, érzés, dolog), végül egy nagy jóhoz, sok pici rossz végül egy nagy rossz dologhoz vezet. Ha meg hol jó, hol rossz apróságokkal van tele a kosár, az egy semmihez vezet, kioltják egymást a jó és rossz dolgok. Azaz törekednünk kell mindig mindenben jót cselekedni, jókat gondolni, jónak lenni. Vagyis a jókor, jó időben, jó szándékkal végzett munka a nagy „JÓ Kosarunkat” gazdagítja. Ezért fontos az apró részletek ismerete, alkalmazása, vagy pont az elkerülése.